Az úton hazafelé nem gondoltam, hogy megharagudott rám, késő volt már és fáradt, álmos volt, így nem is vettem észre. 

Hazaértünk, utána rögtön elment aludni. Reggel felébredt, mentem a szokásos puszit adni neki amit nem fogadott túl nagy örömmel. Úgy megcsípte a számat, h ha lett volna itthon piercingem nyugodtan bele tudtam volna tenni a lyukba. 

A papagáj csípése iszonyat erős és fájdalmas.

 Eddig soha nem csípett meg,  pedig az amazonok egyik jellemzője, hogy csípnek. Apát minden nap egyszer kap egyet, csak úgy, mihez tartás végett :) 

Így kellett szembesülnöm a dologgal, miszerint az én kis szerelmem bizony nagyon haragszik rám. Pár napba beletelt, míg elfelejtette és  megbocsájtott, de volt egy bizonyos távolság amit mindig megtartott köztünk. A kezemre és a vállamra felállt, beszélgettünk is, de megfogni, megsimogatni és megpuszilni nem engedte magát, bármit csináltam. Nagyon lassan, lépésről lépésre építettem újra a bizalmát, nem volt egyszerű de ha az ember szereti őt akkor megéri. Néha volt, hogy úgy éreztem feladom, hiába próbálkozom nem lesz a kapcsolatunk a régi. Végül kicsit több, mint 6 hónap kellett míg újra megbízott bennem. Egy kis simogatás, egy kis puszi, aztán lassan végre újra a régi lett minden :)

Az első műtét után egy hónap múlva várt minket vissza az orvos. Az az egy hónap sem volt ám eseménytelen. A lába egyáltalán nem fájt, így jól érezte magát. Minden ugyanúgy volt, mint egészséges lábbal. 2 másodperc lopta ki a wcből a wc papírt. 

Nagyon figyel és amint lehetősége adódik valami csínyre, azonnal lép az ügy érdekében. Épp csak kinyitottam az ajtót már bent is volt, felkapta és gyorsan vitte a szekrény tetejére, ahol úgysem érem és nem tudom elvenni.

Napi szintem megörvendeztetett a rosszaságaival. A kalitkába nem tehettük be a lába miatt, így a kalitka tetején aludt. Eleinte. Aztán kitalálta magának, hogy mennyivel szebb a kilátás magasabbról. Nosza rajta keressünk új alvóhelyet!:

Ugye milyen szépen mutat? :) Roppantul örültem az új hóbortjának. 

Néha roppant ártatlannak tudja magát mutatni:

hisz ő csak egy madárka aki ücsörög 

és játszik egész nap.

Azt hittem milyen nagy boldogság lesz amikor megtanul repülni, de azért visszanézve a kalitkában töltött időkre, mégiscsak visszasírja az ember: D Annyi rosszaságot (és kárt!) senki nem képes csinálni, mint egy  nagytestű papagáj.

Ilyen szép amikor repül:

Elég nehéz repülés közben lefotózni, hogy éles is legyen a kép, de mutatok nektek egy képet (netről) amin látszik milyen szép is a kékhomlokú amazonok tollazata:

Csodaszép igaz? :)

Amilyen szép, olyan rossz! Nálunk minden duplán nehezebb volt amiatt, hogy nem tudtuk kalitkába tenni a lába miatt. Mindent szétszed amihez hozzájut, épp ezért nagyon kell figyelni rá. Számtalan telefontöltő, laptop billentyűzet (több alkalommal), nyakláncok, fülbevaló, fülhallgató, virágok stb lett az áldozata. No de sebaj, még csak pár hónap és megtanulunk mindenre odafigyelni:) Sokszor nagyon mérges voltam rá, de valahogy mindig megbocsájt az ember:)

Ezeket az édességek anya vette, de Roni megtalálta a táskában. kihuzigálta Niki pedig elvette tőle és kibontotta:. Az ember mosolya nem őszinte ám ilyenkor, amikor ilyeneket lát:)

Niki mérgesen amikor rászólok valamiért:

Na de mégis hogyan tudna haragudni rá az ember, mikor ilyen édes:

és mindig segít a házimunkában:

Ebben az időben még hugommal szerették egymást:)

Amikor Zita nálunk aludt Niki mindig addig piszkálta reggel, míg fel nem ébredt. Alig várta, hogy beszélgessenek:)

http://www.youtube.com/watch?v=DmRD81-GNB8&feature=plcp 

Itt még csak piszkálgatta, később megtanulta a nevét és szólogatta is ébresztéskor: Zitaaaa, halóóó!!

Egy nap elmentünk Békéscsabára a Csaba plázába mozizni. Mozi előtt benéztünk a pláza állatboltjába amit nagyon szeretünk, sok kis állatkájuk van és ott él egy jákó papagáj is (akit viszont roppantul sajnálok, nagyon unalmasan telhetnek a napjai egész nap kalitkában ülve). Vettünk egy két dolgot és már fizetni készültünk a pénztárnál amikor megláttam egy édes kis leopárdgekkót. Szerelembe estem:) Mozi helyett maradt a hüllő vásárlás:) Családunk ismét egy fővel gyarapodott.

Szépséges Lexy:

Tücsökvacsora:

:)

Nikinek is roppantul tetszett, bár a terrárium világításának megszüntetése a drót szétrágása által jobban érdekelte.

A többiek:

 Bubókámmal (Roni)

A kismalac még mindig nagy sláger:

dagi Manó

Anya játszunk már!

Nekem borzasan is gyönyörű:

Ronicsók:

Nem csak ennyi minden történt az alatt az egy hónap alatt míg vártuk a következő műtétet. Megtörtént az ami már előttünk oly sok mindenkivel, amitől mindenki retteg. Nikita kirepült a házból. És elveszett.

folyt. köv.